Lassan olyan gyakran járok ide, mintha valami valódi történés is lenne a telek kapcsán, pedig dehogy, ó milyen messze is van az még. Annyi mindenesetre már pár nap alatt is kiderült, a majdnem-telektulajdonosnak levésnél egy rosszabb dolog biztos van: a telektulajdonosnak vanás, olyan formában, hogy a tulajdonképpeni építkezés (hogy az odaköltözésről ne is beszéljünk) időpontja még csak fel sem sejlik sehol a jövőben.
Mert persze tervezek, kertépítős* weboldalakat nézegetek sóvárogva, programokat keresek, amikkel a tegnap részletezetteket gépen is megnézhetővé tudnám tenni, lelkesen böngészem M. ajándékkönyvét, és lépésről-lépésre útmutatók mélységéig dokumentálódom (ma éppen sziklakert ügyében), egyszóval szánalmas vagyok. Ja és M. tegnap kinevette a kis lelkes leírásomat, mert azt mondja, mit jelent egy teleknél az, hogy bal meg jobb felső sarok, szóval nem elég az alapbánatom, még családon belüli atrocitások is érnek.
Amúgy annyi konkretizálódott, hogy valamelyik nap, mikor már végre elmúlik ez a majom kánikula, elmegyünk Apuval szakbótba, és veszünk szakkesztyűt és szakszemeteszsákokat és szaklombseprűt, és egy kicsit rendet rakok a házikák körül. Semmi különöset nem akarok csinálni, mert amíg nincs kapu, nem szeretnék látványos mozgást produkálni, nehogy valaki azt gondolja, hogy van értelme bemenni és feltörni bármit is (nem is lenne); csak takarítani szeretnék egy kicsit, rakásba szedni a gallyakat, esetleg megvizsgálni a terepet későbbre, amikor majd a sövényültetéshez kell sáncot készíteni. Ó, jó lesz ez.
* Amint kiderült, ezt angolul "landscaping"-nek hívják hivatalosan, nem ám holmi parasztos garden-valaminek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mondd!