This is a drill

A héten kezdett elromlani a bejárati ajtónk zára, és ma reggel már az eddigi hét-alkalomból-egyszer-sikerül eredményt sem sikerült produkálnia, vagyis ha egyedül lettem volna itthon, nem tudtam vona elindulni munkába. Egyértelművé vált, hogy cserélni kell, viszont eredeti fordulatként, az apukák segítségét csak tanács szinten kértük, és miután elmondták, hogy mit és hogyan kellene lemérni várárlás előtt, M. elment, megvette és berakta az újat jól.
Volt némi malőr, például jó ideig forgolódtunk tanácstalanul a lakásban, mire végül megtaláltuk a szerszámos dobozt, sikerült úgy becsavarozni a cuccot, hogy két kulcsfordításos bezáráskor csak belülről volt nyitható, és a nehézségi fokához képest az egész művelet viszonylag hosszú ideig tartott, de ez mind apróság. A lényeg, hogy megnyugodtunk, jöhet a világégés: a férfi a háznál, a jövendőbeli birtok ura, nem csak holmi versek jambusait illetve programok kódjait képes működőképesre összerakni, szerelni is tud, kéremszépen. We're not gonna die after all.

Fertőzés

Annyit lelkesedtem a telek kapcsán, hogy G. (aki már egy ideje gondolkozik rajta, hogy pár év múlva szeretne önellátó megoldással éldegélni) szintén elkezdett nézelődni, hirtelen talált egy hatalmas telket a Balaton közelében, és jövő héten meg is veszik. Több mint tízszer akkora mint a mienk, de még kicsit olcsóbb is volt, pedig nagyon csinos kis darab; mondjuk nekünk nem felelne meg, mert messze van, és külterület, és muszáj betelepíteni szőlővel majdnem az egészet (ezen kívül még áram vagy víz sincs a közelben), de amire ő vágyik, arra tökéletes lesz.

Ennek örömére behoztam neki mutatóba az M. által világvége esetére beszerzett könyvet, mint valakinek, akivel végre meg lehet osztani az aggodalmunkat, hogy mi lesz, amikor a világ gazdasága végérvényesen összeomlik, és éhes hordák ostromolják ez ember kis birtokát. Tetszettek neki az ötletek, egész délelőtt azon csodáskodott, hogy mennyi apró de annál hasznosabb részletre kitér a szerző - hát igen, ilyen előrelátó survivor M., bizony.

Most saját újdonság épp nincs, a lakás hirdetése fel van rakva néhány helyre, pár ingatlanos már jelentkezett is, hogy szívesen értékesítené, de konkrétan még egyikkel sem beszéltünk. Előtte Apu még eljön visszarakosgatni a parkettaszegélyeket (amiket az elázós balesemény után szedegetett fel, hogy száradjon ki alattuk a föld), hogy ha hirtelen akadna egy komoly érdeklődő, akkor meg is tudja nézni, és meg tudja venni, és fizetni tudjon sokmilliót és tavasszal építkezni tudjunk, jajdejólenne.